Rólunk

Rendezvényeink az időjárástól függetlenül indulhatnak, valamint lehetőségünk van, hogy az Operetthajó menetrendjén kívül, bármely más napon és napszakban egyedi, akár más stílusú hajós programokat szervezzünk, külön hajóval az Ön csoportjai számára, amelyeket egyedi módon, a csoportok létszámához mérten, jó kondíciók alapján tudunk kikalkulálni.

Vállaljuk színvonalas szórakoztató műsorok megrendezését, céges rendezvény, vagy bármilyen jeles alkalom esetén!

Műsorainkban az ország legkiválóbb művészei lépnek fel. Az Ön igényei szerint állítjuk össze a műsort, tetszés szerint zongora, kisegyüttes, zenekar, vagy cigányzenekar kísérettel.

Hajónk Indulási helye: Vigadó tér (Petőfi tér) 8 A kikötőből. TÉRKÉP MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON IDE

Lehetőségünk van, hogy a megrendelő igényei szerint utasainkat be és kiszállítsuk az 1644 fkm-nél, a Petőfi hídnál, a budai oldalon, az A 38-as hajó alatt lévő, saját Operetthajó kikötőnkben, valamint a Szent István parknál is.

Néhány cím rendezvényeink közül:

Zenei rendező:

Paul Éva

Szerkesztő-rendező:

Csányi László

A műsorok megrendelhetőek:

Operetthajó Műsor-, Rendezvényszervező és Szolgáltató Kft.

Tel/fax:00-36-1-269-0257

Mobil:00-36- 20 3329-116

operetthajo@t-online.hu

Rólunk mondták:

"Örök emlék, amit nem felejtünk el és újra visszatérünk rá, talán az életben is, de a szívünkben mindig! Szeretettel és Köszönettel: Kiss Imréné"

"Köszönjük a szép estét a művészeknek,, a szakácsoknak a finomságokat. Felejthetetlen este volt. Köszönettel: Timkó Lajosné"

"Köszönjük ezt a jó hangulatú estét, a figyelmes kiszolgálást és a kedvességet. Felejthetetlen élmény lesz számunkra. Kubica László"

"Az este minden része várakozáson felüli volt. Bálint Géza"

"Köszönjük a 3. szerelmi évfordulónk csodálatos megünneplését! Amíg élünk, jó érzéssel emlékszünk erre a csodálatos estére. A 4. évfordulónkat is itt fogjuk ünnepelni! Andi és Attila"

"Fantasztikusan nívós és élvezetes este volt! Csak így tovább! Lencsés Judit"

"Házassági évfordulónkat ünnepeltük a hajón. Egy nagyon kellemes estében volt részünk, köszönjük szépen! Tamaga Zsuzsa"

"A pécsi pedagógusok nevében köszönjük a színes, színvonalas műsort, a finom étkeket. Sok sikert, sok tapsot és minden szépet-jót kívánunk - szeretettel! A pécsi tanár kollektíva"

"Ifjú házasként örömmel vettünk részt ezen a gyertyafényes, romantikus, jó hangulatú vacsorán és városnézésen. Kedves emlék marad számunkra, ebben biztos vagyok! Leikepné Molnár Judit, és Leikep Gusztáv

"Köszönjük szépen ezt a szép felejthetetlen estét. Itt ünnepeltük a 35. házassági évfordulónkat. Remek fellépők, változatos műsor, finom ételek. Reméljük, hogy a következőt is itt ünnepeljük. Köszönettel. Földi Lőrinc és Felesége Perbálról"

"40. házassági évfordulónk méltó megünneplést kapott az Operetthajó Társulatától. Köszönjük! Fehér Józsefné és Fehér József Rétságról"

"Csodálatos a műsor, a művészek remekek, maradandó emlék lesz számunkra. Köszönjük szépen! Canadából Margaret Gilbe"

"Gratulálunk a színvonalas és változatos műsorhoz, köszönet ezért a szép estéért és a meglepetésért, amivel még szebbé tették a családi ünnepünket! További sok sikert és jó Operetthajózást kívánunk! Szeretettel: Géber Gyöngyi és Családja"

"Nagyon jól éreztük magunkat. Az előadás pörgős, jól összeállított és színvonalas volt! A vacsi nagyon finom! Budapest pedig, mint mindig gyönyörű! Köszönjük az élményt! fantasztikus volt! Gere Család"

"Köszönünk minden jót és szépet, nagyszerű szervezés, fantasztikus ízek, gyönyörű lányok, jó műsor! Hajrá 2014. BUÉK! Dr. Csonka Veronika"

Operetthajó a Duna vizén 

Magyar Nemzet / Apáti Miklós /

 

Kell ahhoz valami nagyon nagy szerencse, hogy az ember a színházi világnapot, amely éppen a hét végére esett, egy sétahajón töltse. Itt mutatta be műsorát a Magyar Állami Operaház szólistáiból alakult társaság, kiegészülve néhány extrém műfajban tevékenykedő fiatal művésszel. Az Operetthajó Kft. rendezésében és szervezésében létrejött produkciót néhány jelzővel is el lehetne intézni - kellemes, bájos, derűs -, ha nem tudnánk, mennyi munka és kockázat van benne. Csányi László rendező vállalta a munkát is, a kockázatot is. Olyan műsort állított össze, amely a legigényesebb zenei fül számára is maradandó élményt ad, miközben a kivilágított Budapest látképében gyönyörködhet a kedves vendég. A magas művészet önfeledt befogadását az is gátolja, hogy bő választékú svédasztallal fogadják a szünetekben a műbarát közönséget, így fordulhat elő, hogy a remek betétszámként működő hastáncbemutató mellett (Székely Maya érzéki produkciója) egy száz kiló körüli hölgy éppen azon fáradozik, hogy a táncparkettnél diszkréten elhaladva egyensúlyozzon a tányérjára halmozott finomságokkal, hogy akár a hastáncos szeme láttára növelje amúgy is impozáns hasának méretét. Komolyabbra fordítva a szót: Nemesi Ildikó háziasszonyként akárhány világnyelven képes tájékoztatni a nagyérdeműt, felkészíteni őket Pánti Anna játékosságot is bemutató szopránjával, Paul Éva érzékeny hegedűjének mélységeivel és magasságaival, Juhász Diana kópés szubrettalakításával, akik mindezt Pozsár Andrea (billentyűs) és Németh László (dob) háttérmuzsikájával adják elő. Külön kell szólni a kiváló baritonistáról, Káldi Kiss Andrásról és Balázs Rita táncos teljesítményéről. Nem kell elszánt operarajongónak lenni ahhoz, hogy Káldi Kiss művészetét rajongással fogadjuk. A népszerű operaslágerek maguk is elragadják a publikumot, de a komolyság, a méltóság, a zene és az éneklés, a szakmai alázat feltétlen tisztelete bizonyítja, hogy akár egy sétahajó fedélzetén is találkozhatunk olyan teljesítménnyel, mint az operák előadásainak díszletei közt. Balázs Rita sztepptáncos teljesítménye a világ bármely pontján megállná a helyét, csoda-e, ha a közönség bravózva fogadta? A nemzeti tánckultúrából ad ízelítőt Tímár László és Szolga Bea, aki az aprócska táncparkett minden négyzetcentiméterét báltermi tulajdonságokkal ruházza fel. S hogy milyen az esti Budapest a Dunáról nézve? Képzeljük el, hogy egyszerre sétálunk a Duna két partján: nem Pestről látjuk Budát és fordítva, de úgy, mintha a budapesti hidakról angyal repítene át. A fedélzetről nézve újra beleszeretünk a városba, akkor is, ha tudjuk, mi van a szemkápráztató, lélekemelő látvány mögött. - Bővebben
 

Katona József – Erkel Ferenc – Petőfi Sándor: Bánk bán

Újpest Színház

Nemzeti ünnepünk előestéjén tűzte műsorára az Újpest Színház a Bánk bándrámai, verses operaváltozatát. Mielőtt szétnyílt volna a függöny, Dózsa László érdemes művész, 1956-os szabadságharcos, az Újpest Színház főrendezője köszöntötte az előadás egyik szereplőjét, Agárdi Lászlószínművészt, aki a Március 15-ei ünnep alkalmából megkapta a magyar állam által adható igen magas kitüntetést: a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Ennek a Bánk bán-verziónak a megálmodója Csányi László, aki nem csak szerkesztette és rendezte, hanem tervezte is a produkció díszlet és látványvilágát. Feszes és lényeget kiemelő a tartalom, ami ott kezdődik, hogyErkel Ferenc szülővárosában, Gyulán kedvenc időtöltésének, a sakkozásnak hódol, partnere, a kis helyrelegény, Marci lelkesülten mondja el neki Petőfi Sándor 1848 májusában született Bánk bán című versét. Utána pedig Erkel, csak úgy, magának olvassa fel Katona József drámáját, a Bánk bánt. Miközben falja a betűket, megszületik a dalmű, aminek legszebb, – ahogy régebben mondták, – a suszterinasok által is fütyült áriái és duettjei sorra csendülnek fel. Hallhatja az Ady Endre Művelődési Ház színháztermét pukkadásig megtöltő közönség a magyar szívnek oly kedves dallamokat, így Petúr keserű bordalát, Bánk bán Melinda, te égi név és Hazám, hazám néven híressé vált nagyáriáját, a hazaszeretet szimbólumát, valamint Melinda áriáit, az Ölj meg engemet, Bánk és az Élt egyszer régen két kis madárt. Elhangzik még Tiborc és Bánk kettőse, a Nagyúr, Bánk, jó napot és az opera csúcspontja, Gertrudis királyné és Bánk duettje, a Magyar hazámnak falvait bejártam. A Klasszikus tánckar előadásában még csárdást is láthattak nézők. Mialatt Erkel felolvassa a részleteket, némajáték keretén belül elevenednek meg Katona tragédiájának jelenetei. Külön öröm, hogy a rendező nem Egressy Béni librettóját, hanem Katona József eredeti, 1821-ben véglegesített szövegét vette alapul, és még az is ujjongásra ad okot, hogy az 1930-as években Nádasdy Kálmán által átdolgozott dalszövegeket éneklik a művészek. Az csak fokozza az „élvezeteket”, hogy nem hatalmas hangszórókból harsog a gépzene, hanem aHarmónia kamarazenekar tagjai élőben kísérik az énekeseket.

A közreműködők mindannyian imponáló magabiztossággal viszik fel a színre Katona-Erkel-Petőfi műveiből összeállított Bánk bánt. Megkülönböztetett dicséret illeti az Erkel Ferencet megszemélyesítő Agárdi Lászlót, aki Katona drámájából hosszan citálja a jelenetekhez illő passzusokat. Katona József még a nyelvújítás előtti magyar nyelven alkotta meg a Bánk bánt, amelynek kifejezőerőben gazdag, templomi zengésű ünnepélyességét színészpróbáló teendő úgy visszaadni, hogy az ne legyen hadarás, vagy éppen lassú, széttagolt deklamálás. Agárdi László hibátlanul oldja meg ezt a roppant kemény feladatot. A Kossuth díjas Molnár András szólaltatja meg Bánkot, a nagyurat. A közönség vastapssal jutalmazta meg minden kritikát kiálló színészi és énekesi teljesítményét. Petúrnak és Tiborcnak Káldi-Kiss Andráskölcsönzi bársonyos baritonját, a hálás újpestiek többször is visszahívták, hogy kifejezzék megelégedésüket. Sipos Marianna Melindája egyszerre védtelen és erős, hajlékony szép szopránja elvarázsolja és megdobogtatja a nézők szívét. A fennhéjazó Gertrúd királynét Bódi Marianna drámai hősnőként jeleníti meg, zengő mezzoszopránja betölti a teret. Efstratiádis Stratos a lézengő rittert, a kerítő lovagot, aki szerint „ott van a haza, hol a haszon”, a kétkulacsos figura megkívánta sunyisággal kelti életre. A gonosz és aljas OttótTurpinszky Gippert Béla igen meggyőzően játssza és adja neki selymes tenor hangját. Csányi Marcell a hosszú Petőfi-vers árnyalt és ifjonti tűzzel átjárt előadásáért érdemel elismerést.

Csányi László avatott kézzel nyúlt az „alapanyagokhoz”, és olyan mixet sikerült létrehoznia, ami mindkét műfajból, az operából, a drámából is a legjobbat, a legkönnyebben felfoghatót foglalja magába. A hazai operarajongók mind egy szálig bolondulnak Erkel muzsikájáért, Katona JózsefBánk bánjának szövegét viszont a ma embere nehezen dolgozza fel, és bizony meglehetős szellemi erőfeszítésébe, fáradságába kerül az értelmezése. Az is zseniális megoldás, hogy a darab elején Petőfi világos nyelven írt, kissé gunyoros hangvételű költeményét szavalja el Marci, mert ezzel felfrissíti a publikum tagjainak ismereteit a drámáról. A Bánk bánnak ebben a zenés, verses operaelőadásában patikapontossággal kimértek a zenés, a prózai, a némajáték meg a táncos részek, ezért tökéletes arányban keverednek egymással, egyik sem megy a másik rovására, így olyan könnyen emészthető, mindenki számára el-és befogadható produkció jön létre, amit minden korosztály szerethet, mert egykettőre megérti, miről is szól ez a színmű, miért foglalhat el a magyar művelődéstörténetben ennyire előkelő helyet.

Forrás: Petővári Ágnes színikritikái





Partnereink
 
Dr.Card

 

 







Partnerünk:

Budapesti hotelek